Alkosd meg a jövőd, menedzseld a jelent és felejtsd el a múltat!

A szervezetek gyakran nem elég bölcsek ahhoz, hogy elég energiát fordítsanak saját jövőjükre, miközben kimondottan nagy hangsúlyt fektetnek a jelenjükre. Természetesen a jelen is rendkívül fontos. A problémák akkor merülnek fel, amikor a jelen kiszorítja a többi stratégiai prioritást, például csak olyan készségeket tart fontosnak a szervezet, amely kizárólag a jelen céljait szolgálja.
Ami jelenleg hiányzik a vezetői eszköztárból, az a módszer, amely napi szinten meghatározza a saját maga és a szervezet számára a szükséges időt, figyelmet és erőforrásokat, amelyekkel a ma kihívásait leküzdheti, és a jövő adta lehetőségeket pedig kihasználhatja. Ami pedig még nagyobb problémát jelent: a múlt azon értékeinek és hiedelmeinek elengedése, amelyek miatt a múltban ragad a vállalat.
A probléma megoldása érdekében Vijay Govindarjan professzor megalkotta a Három Doboz Elvét, melyet azonos című könyvében, a Harvard Business Review Press gondozásában jelentetett meg. Az elv azon az egyszerű gondolaton alapszik, hogy a jövő nem egy távoli horizonton túl található, és nem halogathatjuk az építését holnap utánra. Ahhoz, hogy eljussunk a jövőhöz, napról napra kell felépítenünk azt.
 
Mindhárom doboz sikere különböző készségek, attitűdök, gyakorlatok alkalmazásán, valamint eltérő vezetésen múlik. Egészen egyszerűen, a jövőt az határozza meg, amit ma megteszünk, vagy nem teszünk meg.
A Három Doboz elméleti kerete segít az általános teljesítmény javításában, az innovatívabb jövő kialakításában, miközben elősegíti, a szervezet generációkon átívelő életben maradását, a csak negyedévekre történő előretervezés helyett.
Természetesen nem meglepő, hogy számos szervezet főképp – vagy kizárólag- az Első Dobozra koncentrál. Az Első Doboz- a jelen- a komfort zónát jelenti, olyan cselekvéseken és ötleteken alapszik, amelyek már bizonyítottak, jól érthetőek, és szilárdan beágyazódtak a cég életébe. A legtöbb vállalat szervezeti felépítése a múlt sikereire épül, időről időre finomodik a jelen üzleti kihívásainak hatására, miközben az anyagi bevétel maximalizálására fókuszál.
Összehasonlításképpen a Második Doboz, a múlt csapdáinak elkerülése, nehéz és fájdalmas. Régóta fennálló üzletek megszűntetésére irányuló kellemetlen vezetői döntések meghozatalát, nehezen megváltoztatható gyakorlatok és attitűdök feladását jelenti.
A Harmadik Doboz módszere a jövő formálását szolgálja, olyan kísérletezésekkel, próbálkozásokkal van tele, amelyek a bizonytalansággal és kockázatokkal járnak együtt.
A legnagyobb kihívás, amivel szembesülhetünk a három terület között egyensúlyozva, az, hogy minél nagyobb a siker a jelenben (Első Doboz), annál nagyobb nehézségekkel szembesülünk a jövő (Harmadik Doboz) stratégiájának kialakítása és megvalósítása terén. Ez a „siker csapda” jellemzően nem a szándékos figyelmetlenség következménye, hanem a múltból hozott sikerek ellenállhatatlan erejéből adódik.

Mit tegyünk, hogy vezetőként megfeleljünk az innováció különböző kihívásainak, és közben egy magasan teljesítő vállalatot is fenn tudjunk tartani? 
  • Ne zavarjuk meg azokat, akik a teljesítménycéljaik elérése érdekében az első doboznak megfelelő elvek szerint dolgoznak. Nem ez a csoport fogja végrehajtani a Harmadik Dobozhoz (jövő) tartozó innovációkat, ami teljesen rendben van. A Harmadik Doboz nem létezhet az Első nélkül.
  • A Második Doboz (múlt) nem elhagyható eleme a Három Doboz Elvnek. A legtöbb szervezet figyelmen kívül hagyja a Második Dobozt (múlt), egy-egy új modell bevezetésénél. Minél nagyobb figyelmet fordít egy cég a Második Dobozra (múlt), annál nagyobb teret biztosít a célok elérését szolgáló harmadik területnek.
  • Fontos a megfelelő Harmadik Doboz (jövő) kockázatcsökkentő stratégia. A kísérletezés és a tanulás útján nem minden lépés lesz sikeres, ezért szükséges a kockázatcsökkentő folyamatok kialakítása. 
  • Olyan formális folyamatokat alakítsunk ki, amelyek a Harmadik Doboz (jövő) céljait szolgálják, és emellett növelik a Három Doboz közötti egyensúly megteremtésének valószínűségét. A fenntartható Harmadik Doboz módszerek szervezettséget és megbízhatóságot igényelnek. Ilyen például a Hasbro, ahol „martini meetingeket” és „Jövő Most” csoportokat hoztak létre a Harmadik Doboz ötleteinek megvalósítására. A különböző területekre (múlt, jelen, jövő) fordított figyelmet a Hasbro vezérigazgatója heti auditokon ellenőrzi.
  • Gondoljunk úgy a Három Doboz Elvére, mint egy végtelen körfolyamatra: a jelent fenntartjuk, a jövőt lebontjuk, és jövőt építjük. Más szavakkal az üzleti modellek, termékek és szolgáltatások, melyeket a Harmadik Dobozban hozunk létre, idővel az Első Doboz elemeivé válnak.
  • A Három Doboz Elvealázatosságot követel a vezetőktől, tekintve, hogy ez a stratégia alapvetően a folyamatos tanulást tekinti a cselekvés eszközének. Tanulni annyit jelent, mint elismerni, hogy nem tudunk mindent. A leghatékonyabb vezető jó hallgatóság is, sosem arrogáns, és képes félretenni a státuszt és a rangot a legjobb ötletek megtalálása céljából.

A Három Doboz Elv alkalmazásához képesnek kell lennünk párhuzamosan több időkeretben gondolkodni. Mindig a jelent menedzseljük, felszámoljuk a múltat, és építjük a jövőt. Előfordulhat, hogy időnként jobban kell fókuszálnunk egyes Dobozokra, azonban ha mindhárom Dobozra mi és a csapatunk is egyaránt figyel, biztosak lehetünk benne, hogy minden egyes nap teszünk valamit a szervezet jövőjének építéséért. 

A három doboz elve

Forrás: hbr.org
 

Hírlevél feliratkozás:

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!