Mit érdemes és mit nem érdemes fejleszteni egy vállalkozás esetén?!

Egy vállalkozás költségvetésében mindig fontos tényező, hogy milyen fejlesztésre milyen összeget tud fordítani. 
Ecsedi István által írt összefoglaló tanulmány nagyon célravezetően és hasznosan taglalja azt, hogy mit is érdemes fejlesztenie egy vállalkozásnak. Nem mindegy ugyanis, hogy egy cég mire is fókuszál, mire is fordít költséget a szervezetfejlesztési lehetőségek közül, mivel nagyon sokféleképpen lehet beavatkozni egy vállalat életébe. 

 Ichak Adizes (Adizes, 1992) vállalati életciklusok elmélete szerint, attól függően, hogy milyen életciklusban van egy vállalat más-más fejlesztési területekre érdemes összpontosítania.
A következő életciklusokat fogalmazta meg Adiaz (1992) mely a növekedéshez és az öregedéshez kapcsolódnak. 

Csecsemőkorszak esetén a szervezetben kevés a szabályozás, hiányzik az értekezleti rend. A légkör családias, az alapító erőfeszítései hajtják a céget. Ebben a szakaszban a leghasznosabb, ha  a vállalat begyűjti azokat az elkerülendő dolgokat, amiket nem érdemes megtenniük. A „magányos farkas” csapdájának elkerülése miatt, a felsővezetőknek érdemes tanácsot kérniük, hogy a sok rövid távú feladat megoldásában hogyan ne szigetelődjenek el a szervezetben.

„Gyerünk-gyerünk”korszakban lévő vállalatoknak sok lehetőségük van a piacon, emiatt túl sok a projekt, túl sok a prioritás. A döntések megérzésen alapulnak, mert nincsenek adatok az alátámasztáshoz. Marketing funkció nincs kifejlődve, illetve a beosztottak teljesítménye is nagyon különböző. Ebben a szakaszban érdemes az időhiány megszüntetésére összpontosítani. Hasznos lehet a projektmenedzsment, mint fejlesztési irány, illetve a tulajdonos/felsővezető egyéni coachingja is nagy segítség lehet. 

Tinédzser korszaknál növekszik az adminisztratív szerep, több idő jut tréningekre, fejlesztésre. Kialakulnak a munkaköri leírások, lehet már teljesítményértékelési rendszer is, megjelenik a minőségbiztosítási rendszer és a belső szabályozás. Multik esetén az alapítók leválnak a szervezetről és egy felsővezetői menedzsment veszi át az irányítást. Ebben az időszakban nagyon sok a szervezeten belüli konfliktus. Itt már érdemes a több napos tréningeket megrendelni. Emellett hasznos lehet a szervezetnek a LEAN és a HR rendszerek továbbfejlesztésén (karrierrendszer, bérrendszer) is elgondolkodni. 

Felnőttkori szervezet az életciklusok csúcsa, minden szervezet azért dolgozik, hogy ide eljusson. itt már a teljesítmény a domináns, fontos az adminisztratív szerep is. Stratégiai tervvel és mutatószámokkal dolgozik a vállalat. Itt az egyik legérdekesebb az empowerment elsajátítása (az alsóbb szintű vezetők felhatalmazása az önálló munkavégzésre). Érdekes lehet a Kaizen bevezetése, a TQM, Six Sigma menedzsment módszertani elsajátítása illetve a folyamatmérési rendszer kialakítása vagy a benchmarking (összemérés más szervezetekkel). 

Arisztokratikus kor egy öregedő szervezet. Az irodák gazdagon díszítettek, egymás megszólítása inkább formálissá válik, kialakulnak a szervezeti rituálék, a szervezetben azonban nem illik a problémákról beszélni. Itt érdemes a fára mászós csapatépítőkben gondolkodni és a rugalmasságot visszahozni a szervezetbe.

Bürokrácia kor fő jellemzője az adminisztratív szerep. Nem eredményorientált a szervezet, nincs csapatmunka, jellemző a papírimádat. Ellentmondóak a megoldások, kevés a kapcsolat a külvilággal. Gyakran kényszerülnek ezek a vállalatok a létszámleépítésre és a kiszervezés is sokszor jellemző. Teljes körű szervezetfejlesztés a javasolt, divízió orientált szervezetek kialakítása és folyamatos hatékonyságnövelés a vevői igényeknek megfelelően. 
 
 

Hírlevél feliratkozás:

Váltás teljes nézetre!
Az oldal tetejére!