AC/DC, a hírhedt kiválasztási, fejlesztési módszer

Írásaink több hazai szakfolyóiratban is megjelentek, olvasson bele az összefoglalóba.

Üzlet és Pszichológia Magazin 2013/Augusztus- Szeptember/II. Évfolyam/4. Szám (Sándor Tímea)

 

 A mai gazdasági helyzetben menedzserként munkahelyváltás esetén igen nagy kihívás előtt találhatjuk magunkat. Napjainkban, amikor egy munkapozícióra több tucat vetélytársunk akad megengedhetjük-e magunknak, hogy egy állásinterjúra ne maximálisan felkészülve érkezzünk? Ahhoz is hasonlíthatnánk a helyzetet, amikor a szavannán az oroszlánok küzdenek az élelemért. Vajon ki lesz a győztes, és miért pont ő?

A hagyományos kiválasztási technikák végtelen számával találkozhatunk egy állásinterjún, különösen a menedzser pozíciók esetén válogatnak a munkáltatók, hogy megtalálják a számukra legalkalmasabb jelöltet. Találkozhatunk az egy – és többszemélyes interjúkon át, különböző tesztekkel, kérdőívekkel és munkapróba feladatokkal, egészen a csoportos szituációs - Assessment and Development Center (AC/DC) feladatokig. Az, az álláskereső menedzser, aki számára a módszer ismeretlen, annak vagy nem mond semmit ez a kiválasztási eszköz és magabiztosan áll a megpróbáltatások elé, vagy esetleg megrémül az újtól, és nem tudja kihozni magából a maximumot. 

Az AC/DC alapja sok esetben egy kompetencia elvű elképzelés. Attól függetlenül, hogy több szakmai fórumon olvashattuk már, hogy a kompetencia alapú kiválasztással, képzéssel és fejlesztéssel kapcsolatban sok a bizonytalanság - a fogalomhasználattal, a módszerekkel és a felhasználhatósággal kapcsolatban is, a kompetencia rendszerek igen népszerű a szervezetek-, a vállalatok körében. De mi is a kompetencia és miért kell? Egy megfogalmazás szerint a kompetencia a viselkedésminták egy készlete, amelyet a munkakör betöltőjének be kell vetnie ahhoz, hogy a munkaköri feladatokat és funkciókat kompetensen lássa el. Ezen elmélet és ehhez hasonló elméletek a kompetencia egy részét a kiváló teljesítményhez kötik és olyan alapvető személyiségrésznek tartják, melyek helyzettől függetlenül valószínűsítik a viselkedést, - olvasható a szakirodalomban. 

Mi az - az AC/DC?

Az AC/DC módszerrel munkahelyi (on- the job -munkahelyen belüli) helyzetek szimulálásával komplex módon tesztelhetőek a résztvevők vezetői készségei, interperszonális képességei és azok későbbi fejlődése nyomon is követhető, - fejlesztési igény esetén. További fontos eleme az AC/DC- nek, hogy a vizsgálatvezetőn kívül, képzett megfigyelők is jelen vannak a feladatmegoldások során, akik bizonyos megfigyelési szempontok alapján segítenek a jelöltek értékelésben, így minden résztvevőről több szempontból készülhet vélemény, ami a kiválasztás megbízhatóságának növelését is eredményezi. 

A módszer elég alapos kidolgozást igényel, mind energia, idő és anyagi ráfordítás területén is, de sokkal pontosabban képes előre jelezni a munkavállalók beválást, hatékonyságát, mint sok más kiválasztási módszer. Így, ha ilyen kiválasztási helyzettel találkozunk, biztosak lehetünk abban, hogy a munkáltató számára fontos pozícióról van szó.  

Milyen feladatokra számíthatunk?

A szituáció és a versenyhelyzet lámpalázat indukálhat és az ismeretlentől megrémülve, esetleg jól elszúrjuk az esélyeinket az álompozíció megszerzésére. Lássuk mi fán is terem a kiválasztások gyöngyszeme. Körülbelül 1-3 napos programban vehetünk részt, egyéni és csoportos feladatok formájában, melyek már konkrétan a munkaköri feladatokhoz kapcsolódnak. Kisebb különbségek lehetnek a feladatok között abból a szempontból, hogy kiválasztásra vagy fejlesztésre használják-e a módszert. Önmagunk bemutatása, mint feladat, minden csoportos módszernél előforduló indító. Előnyös lehet előre átgondolni, mit is szeretnénk magunkról megosztani a társakkal és a megfigyelőkkel, hogy összeszedett, logikailag felépített legyen a mondandónk. A feladatok között szerepelnek továbbá prezentációk, szerepjátékok, csoportos problémamegoldások. A „találkozás a beosztottal” feladat, tipikus a menedzser AC-n. A szituációt úgy kell elképzelni, hogy a résztvevő találkozik az egyik beosztottjával, és különböző problémákat kell megoldania. A meggyőzés, a konfliktuskezelés és a problémamegoldás megfigyelhető kompetencia a feladat alatt. A „megbeszélés a kollégákkal” feladattípust képzeljük el úgy, hogy egy-két kollégával kell együttműködve megbeszélni és megoldást találni egy elképzelt megbeszélésen. Kiváló alkalom a feladat arra, hogy a megfigyelők képet kapjanak a résztvevő együttműködési képességéről, vagy vezetői készségeiről.  A csoportos gyakorlatokat összetettebb Értékelő Központok (AC) során alkalmazzák. A résztvevőknek a csoportmunka során kell az egyéni teljesítményüket bemutatni. A csoportos gyakorlatok két alapvető fajtája, a csoportvezető nélküli csoportos feladat és az előre meghatározott szerepek kiosztása. A gyakorlatok verbális és nem verbális elemeket is tartalmazhatnak. A sort folytathatnánk számos kiváló technikával, de elég, ha arra koncentrálunk, hogy ne akarjunk a feladatokra maximálisan felkészülni, inkább legyünk spontának és élvezzük egy kicsit a „játékot”, így előbbre juthatunk. 

Hogyan viselkedjünk „helyesen”?

Úgy, mint az állásinterjú alkalmával, itt is az öltözködés és a jó megjelenés nagyon fontos tényező. Jelentős előnyre tehetünk szert határozott fellépéssel és magabiztossággal. Figyeljünk oda a non-verbális kommunikációnkra, legyen összhangban a testbeszédünk és a verbális kommunikációnk. A legjobb, ha önmagunkat adjuk, és természetesen viselkedünk, de azért tudatosan készülhetünk bizonyos helyzetekre, reagálási módokra. Egy kis humort is belecsempészhetünk a megnyilvánulásainkba, ezzel is erősítve a magabiztosságunkról alkotott képet és a felgyülemlett stresszen is oldhatunk. 

Vezetői pozíció esetén nagyon fontos, hogy a csoportos feladatok alatt próbáljunk meg a vezető szerepre törni, de ne erőszakosan, mert az a viszályára fordulhat. Különösen fontos lehet a meggyőzés - és a döntésképesség kompetenciák megmutatása. Vezetőként a társak tevékenységéhez való kapcsolódást sem szabad elfelejteni, hasznos lehet, minden csoporttagot figyelembe venni, visszajelzést kérni a résztvevőktől. Ezekre odafigyelve, biztosak lehetünk abban, hogy a szavannán is megálljuk a helyünket a többi oroszlán között és magunkénak tudhatjuk az álommunkát.