Az erőszakos menedzser története

János nagyon sikeres senior menedzser volt, azonban úgy vélte, mindig mindent ő tud a legjobban, és nem figyelt oda a munkatársai véleményére. A kollégái ezért agresszívnek tartották a viselkedését, főleg mert gyakran felemelte a hangját, ha utasítást adott, és félbeszakította a többieket, ha valamit el próbáltak neki mondani.

Amikor egy tanácsadó megkérdezte tőle, hogy miképpen jellemezné a viselkedését, János jó hallgatóként, igazságos és asszertív emberként írta le magát (öntudatlan képesség nélküliség). Egy érzelmi intelligencia fejlesztése tréningprogramon videóra vettek egy megbeszélést, melyet János tartott, visszanézve János megdöbbenve tapasztalta, hogy hangosan beszél, félbeszakítja a többieket és nem figyel rájuk (tudatos képesség-nélküliség). Rájött, hogy ezt a viselkedést meg kell változtatnia. 

A következő hónapokban nagyon odafigyelt, hogy kevesebbet szakítsa félbe a többieket, jobban odafigyelt mindenkire. Többnyire sikerült betartani, ám időnként visszacsúszott a régi viselkedésbe, főleg ha stresszesnek érezte magát (tudatos képesség). Néhány hónap gyakorlás után a kollégák egyértelműen felfedezték János viselkedésében a változást és már csak nagyon ritkán érezték úgy, hogy nem figyel rájuk oda. Jánosnak nagyon jól esett ez a visszajelzés, mert már nem is figyel igazán oda arra, hogy miképpen kommunikál (öntudatlan képesség).

Stephen Neale (2009) könyvében olvashatjuk ezt a részéletet. Szerint egy viselkedés megváltoztatásához 4 lépésen át vezet az út, mely minden vezetőnek segítséget nyújthat egy-egy fejlesztendő terület megváltoztatásában.