Perfekcionizmus-áldás vagy átok?

A pszichológiai konzultációk alkalmával egyre többször tapasztalom, hogy a hozzám fordulók, az élet minden területén szeretnének 100%-osan teljesíteni, vagy ha lehetne, akár 110%-osan. A tökéletességre törekvés, vagy más néven perfekcionizmus esetén, magas elvárásokat támasztunk magunkkal szemben.

Abban az esetben, ha ez az elvárás ösztönzőleg hat a teljesítményünkre és azt tapasztaljuk, hogy ettől jobban teljesítünk (eustressz-pozitív stressz) és közben jól is érezzük magunkat, akkor az nem ártó. Abban az esetben viszont, ha az aspektus fő jellemzője a tökéletesség hajszolása, miközben magas a stressz szint (distressz-negatív stressz) vagy a kudarctól való félelem érzése jelenik meg, akkor az hosszútávon nagyon romboló tud lenni. Felborulhat a munka-magánélet egyensúlya, csökkenhet az önbecsülés, kialakulhatnak pszichoszomatikus tünetek vagy akár mentális betegség is.

A két típus megkülönböztetéséhez a következő kérdések tudnak segíteni:

Tudunk örülni az eredményünknek?
El tudjuk ismerni, ha hibázunk?
Ha valami rosszul sikerül, meg tudjuk vizsgálni racionálisan a helyzetet, vagy csak magunkban keressük a hibát?
A kudarcélménytől félünk?

Ha ezekre a kérdésekre negatívan válaszolunk, akkor érdemes változtatni a gondolkodásunkon, hogy csökkenjen az elvárásunk önmagunkkal szemben és tudjunk értékelni azt, ami van, nem pedig azt keresni, ami nincs.

Amennyiben segítségre van szüksége ezzel kapcsolatban, várom pszichológiai konzultációra Békéscsabán.

Forrás: Reinhardt, M., Tóth, L., & Kenneth, G. R. (2019). Perfekcionista csoportok pozitív mentális egészsége–A perfekcionizmus, az érzelemszabályozás és a szubjektív jóllét mintázódása fiatal élsportolók körében. Magyar Pszichológiai Szemle,74(3),301-325.

Vissza